Az idő előrehaladtával egyre inkább seszínű haj, klasszikus/közhelyes kék szem. A türkizmánián túl színhelytelen öltözködés. Nehezen körülírható alkat, szabálytalan vonalak, már-már testnegatív hozzáállás. Vásárlásfóbia és az a szenvedős beállás a mindig méltatlannak érzett próbafülkében... Egykori gimis cuccok, nembevállalt hippikellékek, sosem hordott elegáns, majdbelenövök darabok, de leginkább őskáosz a gardróbban. Hogy lesz itt öröm a napi öltözködős rutin?!

Új nézőponttal, melyhez hozzásegíthet egy érzékeny szín-és stílustanácsadó is. Az arc önmagában-szemlélésével, mely a hajháló felvételével először sokkoló is lehet színehagyottá téve a vendéget. Aztán a tükör előtt egyre inkább „magához tér” a magát szemlélő. Rájön, akit lát, nem csak ismerős, hanem olykor tetszetős is. Már ha nem olyan kendőt kap a vállára, melynek hatására elsápad/besárgul az arca, vagy épp pirospozsgás lesz.

Finom kézzel és tapintatos iránymutatással vezetik a felfedezőúton, ezen a voltaképp önismereti ösvényen. Mi illik hozzád, mi a számodra otthonos, mi tesz harmonikussá, mi egészít ki – keress és nézz! Itt egy galambszürke, ott a szilvakék, amott a lensárga, ez meg Barbie-rózsaszín – és még csak Barbie-babává sem kell hozzá válni!

Egy sor idegenkedés és esetlenkedés után megnyílik a szeme a látásra és már némi kompetenciaérzéssel válogat. Már nem akar az ősz színeibe bújni azt a tévképzetet éltetve magában, hogy élethelyzetéhez leginkább a révbe érést tudatba hívó évszak színei passzolnak, már nem képzeli, hogy a lánykori türkizhalmozást odahagyni illenék…  Megjelenik a kísérletező kedv, a kíváncsiság és – teljes metamorfózis! – a gardróbban való rendteremtés vágya is.

Minden nőnek alanyi jogon (nőnapi/hétköznapi ajándék-énidőként) járna a szín-és stílustanácsadás, mely mankó lehet ebben a külsőségeket drasztikus módon, futószalagon presszionáló világban. A finom árnyalatokra, a saját színekre és saját stílusra való rátalálás segíthet az önazonosság megélésében, mely az egyediség, a megajándékozottság érzetét adja és az egészséges önbizalom, a „helyemenvagyok”-érzés egyik alapja.