magamon kezdem


Egy csokor jószöveg nőnapra 4.

A kacér nő

2020. március 06. - kanyika

eve-garden.pngÁdámtól és Évától kellene kezdeni ezt a bejegyzést. A bibliai bűnbeesés történetének, a csábító, kígyóval cimboráló első nőnek a démonizálása a kutatók szerint ugyanis nagyban rányomta a bélyegét az egész nőtörténetre, és egyik eredője volt a nők évszázados elnyomásának. Ugyanakkor az égi és földi nő, az égi és földi szerelem, a nő mint ihlető múzsa mindig is tárgya volt a filozófiai, vallásfilozófiai diskurzusoknak és a művészeteknek egyaránt. Ez a végletes, éles és életszerűtlen szembeállítás, a durva kontrasztok sajnos a mai napig jellemzik gondolkodás-és beszédmódunkat, nincs meg a felismerési képességünk, a benső tágasságunk ahhoz, hogy áttörjük a szellemi-lelki korlátokat, ennek pedig szintén (társadalom- és kultúr)történeti gyökerei vannak.

Tovább

Egy csokor jószöveg nőnapra 2-3.

Leányálmok tegnap és ma – avagy szoba kilátással…

(A blog nőnapi akciója, az Egy csokor jószöveg nőnapra sorozat keretein belül március 8-ig minden nap egy kapcsolódó irodalmi szöveg(részlet)et osztok meg ebben a rovatban szubjektív kommentárokkal ellátva.)

Gyönge idegzetű teremtésként alaposan beletört a bicskám Tóth Krisztina legutóbbi novelláskötetébe, a Fehér farkas címűbe. Fizikai rosszullét környékez ugyanis bizonyos kíméletlenül valóságos jelenségek nagyfeszültségű – még ha csak – érzékeltetésének hatására is, aztán rendre napokig nem tudok szabadulni tőlük. Úgyhogy a címadó novellát sem sikerült végigolvasni – viszont volt egy, amelynek a felidézése most paradox módon a soron következő leányálmos bejegyzésem felé lendített.

Tovább

Egy csokor jószöveg nőnapra 1.

Asszonysorsok

konyvcsokor.jpgA blog nőnapi akciója, az Egy csokor jószöveg nőnapra sorozat keretein belül március 8-ig minden nap egy kapcsolódó irodalmi szöveget osztok meg ebben a rovatban szubjektív kommentárokkal ellátva.

Az első választott szöveg – egy 1976-os novella – „provokatív” módon egy férfi, ráadásul egy amolyan igazi „egy darabból való” erdélyi ember tollából származik. Megdöbbentő, hogy ez a nagy termetű, szűkszavú ember, ez a számtalan „tüskevárat” és „téli berket” megjárt Szilágyi István mennyire bele tud érezni, mennyire bele tud merülni egy mai szemmel viselhetetlenül nehéz (de a korban egyébként tipikusnak mondható) női sors mélyrétegeibe.

Tovább
süti beállítások módosítása