Valamiért (amit 15ezerszer kértem már) korholom a fiam, mire ő: „Anya, úgy beszélsz velem, mint a Vilma a Frédivel!” A lányommal általában a tempókülönbségünk okoz összeütközést, van, hogy (miután felszámoltam a reggeli őskáoszt, összeszedtem három váltás ruhát és fölsegítettem min.2 kabát+overált) már nem bírom cérnával, és mondjuk kérem, ne legyen csiga. Ő higgadt lelki nyugalommal közli, miközben alfaállapotban húzza a csizmáját, hogy az a csiga, aki mondja. Kb. ilyenkor dobja be a baba a szemüveg/maszklecibáló figurát…

***