Szalmakupac. Azon trónolt mindig a nyáron. Ott olvasta A Gyűrűk Urát. Néha kinézett a lapok közül, föntebb a hegyek, mellette a diófa. Körötte álmosító zsongás-dongás. Édes nedvek illata.

Fel-feltűnik nyomolvasó barátja is – lapkasajtfülét megvakarja.

Lent a völgyben a templom és az iskola. Egészen parányinak tűnnek ilyen távolságból. Elenyészők. Mintha nem is lennének...